www.felszinivizek.eoldal.hu

Lételemünk a víz, nem csak a víz világnapján, hanem a mindennapokban is gondoskodást, odafigyelést érdemel.

Cikkemmel, a Cibakházi- Holt- Tisza példáján kívánom bemutatni azokat a megoldásra váró feladatokat, (mert problémák nincsenek, csak megoldásra váró feladatok) amelyek halaszthatatlan szemléletváltást igényelnek az egyén, és az érintett szakterületek részéről egyaránt. A vízkeretirányelvben meghatározásra kerültek bizonyos feladatok, azonban a társadalmi szemléletváltás hiányában, azok megvalósítása is hiába valónak tűnhet. Hiába takarítunk a lakásunkban, ha 5 perc múlva, a kukás autó oda üríti az addig gyüjtött hulladékot.

A víznek, ősidők óta kiemelt szerepe volt a földi élet, a termelés, a társadalmi-gazdasági fejlődésben.

„A sokat emlegetett négy elem közül az elsőt víznek hívjuk, és úgy gondoljuk, ez az ősi anyag.”
THALESZ

Az élő, és élettelen környezet ökológiai rendszert képez, mindig egységben, egymásra hatva jelenik meg a természetben. Ennek a rendszernek a tagja az ember is. Ha a rendszer szennyeződése túl naggyá válik a növényzet elpusztul, az állatok a területről elvándorolnak.

Az ember viszonylag gyorsan tud alkalmazkodni megváltozott környezetéhez, de alkalmazkodásának is vannak határai és következményei. Egyre gyakoribbá váltak napjainkban az úgynevezett civilizációs ártalmak, betegségek. Ilyenek pl. infarktus, neurózis, daganatos, és légúti, valamint allergén megbetegedések.A víz természetes körforgását, az emberi tevékenység egyre nagyobb mértékben módosítja, és a hidroszféra különféle szennyezőanyagokkal terhelődik. A szennyező hatások sok helyen meghaladják az élővizek öntisztulási képességét. A víz minősége romlik, emberi használatra, és a természetes életfolyamatokra való alkalmassága csökken, sőt, teljesen megszűnhet. A vizek szennyezettsége összefügg a talaj, és a levegő szennyezettségével is. Ez lehet természetes folyamatok, és emberi tevékenység eredménye.Természetes folyamatok pl. az oldódás (sók,) a növényi és állati részek korhadása, rothadása (szerves anyagok, ammónia, kénhidrogén), a baktériumok és algák elszaporodása. A bomlásfolyamatok általában oxigént fogyasztanak. Ha a szennyezés nagyfokú, a vízben oldott oxigén mennyisége úgy lecsökken, hogy magasabb rendű szervezetek pusztulását idézheti elő. Ilyenkor burjánzásnak indul a vízi világ, (alga hínárfajok) és a nagytömegben termelődő szerves anyagok bomlása oxigénhiányhoz vezet. Ez a folyamat az (eutrofizáció) megváltoztatja a vizek élővilágát, gyorsítja a tavak, holtágak öregedését, feltöltődését.
A megváltozott társadalmi viszonyok hatására jelentősen megnőtt a felszíni víztestek szerepe.Az egyre rapszodikusabb időjárás, a nyári kánikulák idején kiemelten, főként a városi környezetből egyre többen keresik fel, a különböző adottságokkal rendelkező vízterületeket az „olcsó” kikapcsolódás lehetőségeként. Ha van mit, és van miért fölkeresni.

A vidék küzd a megélhetésért, azonban kevésbé hajlandó, a megváltozott körülményekhez, társadalmi viszonyokhoz alkalmazkodni. Cibakháza legnagyobb értékű, a nemzeti örökség részét képező ingatlanja, a Holt-Tisza, aminek hosszúévek során, többnyire csak a kihasználásáról, annak lehetőségeiről beszélt mindenki, azonban annak ápolásáról, gondozásáról, a magas költségekre hivatkozással bölcsnek tűnően hallgatott.

Fotó: Sallai Zoltán; Hortobágyi Nemzeti Park. 2006.május.

A Cibakházi-Holt-Tiszáról készült légifelvételen egyértelműen megállapítható, a szennyezettség, az emberi beavatkozás hatására felgyorsult szukcessziós ,(feltöltődési, elöregedési) folyamat. A Holtág, 1996-ban állami tulajdonból került a helyi önkormányzat többségi tulajdonába. Az akkor 140 éves elöregedett holtág, állapotában, az addigi állami gondoskodás eredményességét tükrözi.

Egy tanmese jut az eszembe.Egyszer volt hol nem volt négy ember. Nevezetesen, Mindenki, Valaki, Bárki, és Senki. Valaki felvetette,hogy egy katasztrófa közeleg, a problémát meg kellene oldani. Bárki megtehette volna, azonban Senki sem tette meg. Végül, Mindenki okolva volt a katasztrófa bekövetkezéséért.

A feltöltődési folyamat eredményeként, néhány év múlva, ha nem történik sürgős beavatkozás, csak a „régi szép idők”emlékeként beszélhetünk a Cibaki-Holt-Tisza egyes szakaszairól. Hogy miről is beszélünk? Gondoljunk bele, hogy mi történne, ha csak néhány napig nem működne a vezetékes víz szolgáltatás, vagy ha kiderülne, hogy ivóvizünk káros az egészségre? Ha kiderülne, hogy a levegő melyet belélegzünk, minden lélegzetvétellel mérgez bennünket, mérgezi szeretteinket? Okolnánk e önmagunkat a kialakult helyzetért? Mi történne, Ha csak néhány napra megszűnne az energia szolgáltatás? Ha csak néhány hétig nem lehetne üzemanyagot, gázt, villanyáramot kapni? Összeomolhatna a gazdaság, tönkre mehetnének családok, vállalkozások, munkahelyek szűnhetnének meg, és még sorolhatnám.

Ki-ki a saját komfortzónájából többnyire csak a saját érdekeit tekintetbe véve figyeli az eseményeket, esetleg elégedetlenkedik, szidja a mindenkori kormányt, kritizálja az érintett szakmákat, és ugyan mit tesz? Esetleg harácsol, hátha őlesz a nagy túlélő, másokat a sárba tapos, hogy őmaradjon legfelül? Követeli a jogait, és mindezt jó hangosan, mert az így messzebbre elhallik? És ugyan mit tesz embertársaiért, önmagáért, és a környezetéért? Hová tűnt az emberség? És hová fog tűnni az emberiség?

NAGY TISZTELET A KIVÉTELEKNEK.

Gondolkodunk. Hosszúévezredek tanúbizonysága igazolja, hogy a Homo Sapiens képes a gondolkodásra, bár sok, ”nagy gondolkodó” halt már éhen, ha csak gondolkodott, de semmit nem tett.

Ha egy kiszomjazott lovat a folyópartra vezetünk, és az nem hajlandó lehajolni hogy igyon, szomjan fog dögleni!

 

Keressük a megoldásokat. Sokat beszélünk a munkanélküliségről, de kérdés, hogy akarunk e dolgozni? Sokat beszélünk a kitörési lehetőségekről, de kérdés, hogy akarunk e kitörni? Sokat beszélünk a falusi turizmusról, de kérdés, hogy tudjuk e mi is az? Sokat beszélünk a környezetünkről, de kérdés, hogy mit teszünk érte? Sokat beszélünk az idegenforgalomról, de kérdés, hogy mivel tesszük vonzóvá környezetünket?

A felvétel, két nappal a Cibakházi horgászegyesület által szervezett hulladékgyűjtést követően készült. Így becsüljük meg mások munkáját, így becsüljük önmagunkat, így becsüljük környezetünket?

Keressük a megoldásokat, és talán már vannak is! Első, és legfontosabb lépés, életünk bölcsőjének, a Víznek tisztelete, megbecsülése, az általunk évtizedeken keresztül okozott hibák rendbe hozása. Esetünkben a Cibakházi-Holt-Tisza, és annak vízgyűjtőterületének, környezetének, arculatának, természet, és környezetvédelmi szempontok, és a társadalmi elvárásoknak megfelelő rehabilitációja. Az önkormányzat korábban már készíttetett rehabilitációs tervet, és ezen túl is vannak ötletek, elképzelések. A megvalósítás lehetősége, csupán rajtunk múlik.

Az ezer mérföldes út is az elsőlépéssel kezdődik.

Csak ezután beszélhetünk a település élhetőbbé tételéről, és tehetünk lépéseket a „nagy”elképzelések megvalósítására.Mindez természetesen áldozatokkal, és sok-sok feladattal jár.Mi lehet az eredmény? Tehetjük fel a kérdést . A Tisza legnagyobb holtága, vonzó környezetével, az ott élő emberek kedvességével, a terület adta lehetőségek kialakításával, új munkahelyekre, és turisztikai, idegenforgalmi érdeklődésre tarthat számot. Elősegítve ezzel, a tőke beáramlását, minimálisra csökkentve a településen, megélhetési nehézségekkel küszködők számát.

Kedves Olvasó! Köszönöm hogy megtisztelt, és elolvasta összeállításomat. Amennyiben ön is akar tenni Cibakházáért, a Cibakházi-Holt-Tiszáért, vagy csupán a környezetében lévő vízterületért, kérem küldje el ezt az összeállítást barátainak, és küldjék el ötleteiket, javaslataikat, a varga.matyas@cibakhaza.hu e-mail címre. Igény esetén szívesen megosztom tapasztalataimat, a nevezett holtág rehabilitációs előkészületeivel kapcsolatosan.

Varga Mátyás.

 

Víz-választón - Magyarország felszíni és felszín alatti vizei