A Cibakházi-Holt-Tisza területi meghatározása
Részletek a „Cibakházi-Holt-Tisza” című konferencián, 2008. október 17-én elhangzott előadásból
Az immár hagyományosnak számító, évente megrendezésre kerülő „Cibakházi-Holt-Tisza” című konferenciá,n 2008. október 17-én tartott előadásom címe: „A holtágak területi meghatározásának és tulajdonosi megoszlásának hatása a szükségszerű rehabilitációra” volt. A rövid felkészülési idő alatt munkatársaim közreműködésével igyekeztem a Holt-Tiszáról rendelkezésemre álló terveket, nyilvántartásokat, térinformatikai rendszerben feldolgozott térképeket - földhivatali, 2005. évi ortofotó (légi), 2000. évi topográfiai (szintvonalas) - áttekinteni, az anomáliákat feltárni és részben feloldani.
A holtág területének meghatározását földhivatali térképek és nyilvántartás alapján kétféle megközelítésben végeztük el.
- Az első esetben az intenzíven (szántóként) művelt területek határát fogadtuk el a holtág kiterjedésének, ami nagyjából egybeesik a hajdani élő Tisza által kialakított – a szintvonalas térképen jól érzékelhető - partéllel. Ez az értelmezés adja a legnagyobb holtág területet. Az 1. változat Holt-Tisza, vízállás, nádas, erdő, gyep művelési ágakat tartalmaz.
- A második megközelítésben kifejezetten a vízfelületeket (kivett Holt-Tisza, vízállás) és a mellettük található – műveltként nyilvántartott - nádas területeket összegeztük.
A kivett területeket vízállás megnevezéssel tüntették fel a tulajdoni lapokon, csak egy esetben találtunk Holt-Tisza jelölést. A kimutatás alapján is jól érzékelhető, hogy a nádassal borított felület aránya igen magas a vízfelülethez képest. Érdekesség, hogy a nagyrévi külterületen a korábban vízállásos területek jó részénél művelési ág változás történt, nádas besorolást kaptak és magántulajdonba kerültek.
sor szám |
|
Vízállás, Holt-Tisza m² |
Nádas m² |
Erdő m² |
Gyep m² |
Tulajdoni arány m²/össz ter % |
1. |
Magántulajdon |
- |
268 725 |
- |
|
268725.m² 10,25% |
2. |
Nagyközségi Önkormányzat Cibakháza |
927 614 |
691 212 |
91191 |
45962 |
1 755 979m² 66.97% |
3. |
Községi Önkormányzat Nagyrév |
- |
1331 |
- |
- |
1331m² 0.05% |
4. |
M.Á., KÖTI-KÖVIZIG (Szolnok) |
2634 |
- |
- |
- |
2634m² 0.1% |
5. |
Tiszazugi Mg.Tsz.* |
481925 |
- |
- |
- |
481925m² 18.38% |
6. |
Vörös Csillag Mg.Tsz. ** |
3817 |
- |
- |
- |
3817m² 0.15% |
7. |
M.Á., HNPI (Debrecen) |
- |
107468 |
- |
- |
107468m² 4.09% |
I. változat összesen: művelési ágak aránya % |
1415990m² 54% |
1 068 736m² 40.76% |
91191m² 3,48% |
45962m² 1,76% |
2621879m² 100% |
|
II. változat összesen művelési ágak aránya% |
1415990m² 56.99% |
1068736m² 43,01% |
- |
- |
2484726m² 100% |
|
* 1992 óta felszámolás alatt áll. **átalakulás után jogutódja a Cibakházi Mg. tsz volt amely 1992 november 20.án megszűnt. |
A Víz Keretirányelv (VKI) előírásai szerint az Európai Unió tagállamaiban 2015-ig jó ökológiai állapotba kell hozni minden olyan felszíni és felszín alatti vizet, amelyek esetén ez egyáltalán lehetséges, és fenntarthatóvá kell tenni a jó állapotot. A VKI kötelezően előírja a társadalom bevonását a tervezési folyamatba. (www.euvki.hu)
A VKI, illetve a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII. 21.) sz. Kormányrendelet előírja, hogy vízgyűjtő gazdálkodási tervet kell készíteni Magyarország teljes területére (felelős a KvVM). A Tisza-részvízgyűjtőre vonatkozó tervek koordinálója, és a tervek összeállítója a KÖTI-KÖVIZIG. A vízgyűjtő gazdálkodási terv tartalmazni fogja a vizek jó állapotának elérése érdekében tett és teendő intézkedéseket, intézkedési programokat, a vizek állapotának jellemzéséhez szükséges monitoring programmal együtt. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv(ek) tervezetének nyilvánosságra hozatalának határideje 2008. december 22.
A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés során a feladatokat víztestek szintjén kell a legnagyobb részletességgel meghatározni és végrehajtani. Az előkészítő munka keretében az állóvíztestek között a Cibakházi-Holt-Tisza jellemzése is elkészült. Ez az anyag tartalmazza az általános, a hidrológiai, a morfológiai jellemzőket, az emberi tevékenység hatásait, a vízminőség fizikai, kémiai adatait, valamint a víztest élőlény csoportok alapján történő besorolását. A minősítések elsősorban az új VKI referencia értékek alapján történnek.
- A holtág kémiai minősítése (az eddig elvégzett labor vizsgálatok szerint): „a víztest … kifogásolható ökológiai állapotúnak tekinthető. A víztest tápanyagháztartás, valamint szerves anyag terhelés szempontjából kockázatos.”- A halfaunisztikai vizsgálat minősítése: „A holtág halas szempontból az egyik legkedvezőtlenebb állapotban van. Jelentős a belső és külső eredetű feltöltődés, egyes vízterületek lefűződése, elzáródása néhány éven belül bekövetkezhet. A keresztöltésekkel elválasztott vízterek között ugyan elméletileg kis átmérőjű zsilipekkel megoldott a halak migrációja, de ez a valóságban minimális jelentőségű. A természetes szaporodás feltételei
Ezek a minősítések is azt támasztják alá, hogy a Cibakházi-Holt-Tiszánál az élőhely helyreállítása, az élőhely védelme egyre sürgetőbb feladat, még mielőtt a folyamatok visszafordíthatatlanná válnak.
A szükségszerű rehabilitáció - ami elsősorban pályázat útján valósítható meg - feltétele a rendelkezési jog igazolása, ezért a tulajdonosi kör, a tulajdon megosztás pontos ismerete sőt rendezése elengedhetetlen és sürgető feladat.
Virágné Kőházi-Kiss Edit
KÖTI-KÖVIZIG